A Briand-terv

Aristid Briand (1862-1932)

A francia külügyminiszter 1927-ben a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke lett.

1929-ben pedig kezdeményezte az ún. páneurópai regionális unió létrehozását. A Népszövetségen (ENSZ elődje) belül és a Népszövetség ellenőrzése alatt, annak szellemében, az európai érdek hatékonyabb képviseletére jönne létre az Európai Unió. Briand szerint az európai egységgondolatra azért van szükség, mert Európára jellemző a szétforgácsolódás és a térség békéjének érdekében szükséges Európa morális és anyagi erejének az összefogása, amely alapját képezheti a politikai és jogi intézmények fejlődésének. 
Tervében közép-kelet-európai országok is szerepeltek, azonban Oroszországot nem kívánta Európa részévé tenni.
1930-as memorandumában ismertette a tagállamok részére szóló terveket és elvégzendő feladataikat.

A Briand-memorandum:

1. Föderatív Európa 
2. Európai Szervezetek
3. A gazdasági Együttműködés
4. A végrehajtás kérdései

 1. Föderatív Európa

• liberális elvek
• rendszeresen ülésező fórumok - itt ápolnák a tagállamok a kapcsolatot és alakítanának ki közös politikát
• a tagállamok szuverenitása és függetlensége nem sérül

2. Európai Szervezetek:

• szükség van különböző szervezetekre a feladatok ellátásához
• legfőbb szerv: EURÓPAI KONFERENCIA

         - népképviseleti elven
         - a Népszövetség tagjaiból állna, valamennyi európai kormány képviselőiből
         - folyamatosan ülésezne
          - Az elnökség évente váltakozna, előre meghatározott sorrendben.

• Végrehajtó szerv = EURÓPAI BIZOTTSÁG

          - az Európai Konferencia tagjaiból állna
          - elnöksége szintén évente cserélődne
          - minden elfogadott terv megvalósításának a felülvizsgálata és felügyelete
          - valamint a tagállamok segítése
          - technikai különbizottságok felállítása, melyekben szakértői segítséget vehet igénybe

• ÜGYVEZETŐ TITKÁRSÁG - kis létszámú, inkább adminisztratív feladatkör

          - kezdetben az elnöklő ország látja el titkársági teendőket, később állandó titkárság felállítása
          - az EB, illetve a Konferencia elnökének utasításait hajtja végre
          - ülések előkészítése
          - konferenciák, bizottságok összehívását, határozataiknak iktatása és kihírdetése
          - a szövetségben, unióban lévő országok közötti kapcsolattartás

3. A gazdasági együttműködés

• politikai együttműködés után alakulhat csak ki
• előfeltétele, hogy politikai elvekben, struktúrákban egyezségre jussanak, valamint a nemzetbiztonsági kérdéseket tisztázzák a felek
• VÁMUNIÓ létrehozása
• a javak, a tőke és a személyek szabad mozgásával, a termelés és az Európán belüli racionális árucsere megvalósítása

4. Végrehajtás kérdései

• EU-n belül: ált. gazdasági kérdése, gazdasági stratégia, közlekedés, pénzügyek, munkaügy, egészségügy, oktatási és kutatási együttműködések
• az EU és az EU-n kívüli országok közötti együttműködések fajtáit határozzák meg
• a 26 európai tagállam a politikai együttműködést többségében elutasította, ugyanakkor együttműködési hajlandóságot mutattak

Briand javaslatának reakciói:
Kifogásolták Briand javaslatában, hogy a kisebbségek védelme nem jelenik meg. Törökország és Oroszország felvételét hiányolta Olaszország és Németország.
A Briand javaslatot végül Németország, Ausztria és Olaszország utasította el.

Az 1929-1933-as világgazdasági válság és annak hatásai ismét arra ösztönözték a kormányokat, hogy a nemzeti határokat lezárják, így az együttműködési tervek megvalósítása is elhalasztásra került.

Pánerópa-mozgalom és program

"Nem államokat tömörítünk, hanem embereket egyesítünk."
                                                                            Jean Monnet

A mozgalmat 1922-ben Richard Coudenhove-Kalergi gróf (1894-1972) hozta létre, azzal a céllal, hogy Európa népei összefogjanak és ennek eredményeként megvalósulhasson a közös politikai és gazdasági egység, valamint a széleskörű béke. 
1923-ban jelent meg Kalergi Páneurópa című könyve, amit a mozgalom programadójának tekintenek. A könyv, illetve maga a Páneurópa-koncepció sok mindenben támaszkodik a Nóbel-békedíjas szerző, Alfred Hermann Fried Pánamerika című könyvében leírtakra.

Páneurópa alapjai:

• politikai és gazdasági egység
• kulturális egység
• keresztény és görög alapokon nyugvó vallás és művészet közösség
• közös történelem tudat
• hasonló életstílus
• hasonló erkölcsi alapvetések

Ugyanakkor mindenképp sarkalatos pontja a Kalergi felfogásnak, hogy Oroszországot és Angliát nem tartja Páneurópa részének. Ennek oka, hogy míg Oroszország több alkalommal is az Európa feletti hegemónia megszerzésére tört, addig Anglia és ebben az időszakban szélesen kiterjedt brit birodalom cstlakoztatása Európa egészére jelentett volna veszélyt. Ezért Kalergi elképzelése szerint Európának a fent említett két birodalom, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Ázsia mellett, mintegy ötödik nagyhatalommá kell válnia.   


A Páneurópa című folyoirat első számában (1924) jelent meg a Páneurópai Kiáltvány, amely bemutatja a mozgalom tennivalóit, valamint külső és belső veszélyekre hívja fel a figyelmet.

Európát fenyegető belső veszélyek:

• a nacionalizmus terjedése
• etnikai konfliktusok, amelyek Európát újabb háborúkhoz vezetheti
  

Európát fenyegető külső veszélyek:

• Oroszország hódítási törekvései 
• az európai gazdaság nem versenyképes az Amerikai Egyesült Államok zárt gazdaságával szemben, így gazdasági összeomláshoz vezthet 

Ezen veszélyek elkerülésének érdekében, európai egységet kell létrehozni, éppen ezért, Kalergi szerint el kell törölni a belső vámokat, hogy Páneurópa létrejöttének akadályát megszűntessék.

Kalergi javaslata a Páneurópa létrehozásához:

1. Páneurópai konferencia összehívása az európai államok részvételével. A jövő kérdéseinek megvitatása, az európai integráció szükségességének megtárgyalásával.
   Inetgráció: egységesülés, beilleszkedés, vagy beolvasztás, hozzácsatolás
2. Határgaranciák megkötése. Az európai demokratikus államok megállapodnak abban, hogy vitás kérdéseiket békés úton, döntőbíráskodással rendezik.
3. Védelmi szerződés megkötése, melynek értelmében megállapodnak a közös keleti határ biztosításáról.
4. Vámunió előkészítése.

A Páneurópai mozgalom célja: 
Politikai és gazdasági szövetségben egyesíteni mindazokat az európai államokat, amelyek az egyesülésre készek és képesek. Egyenjogúságon és békén alapuló, barátságos együttműködés a többi "politikai kontinenssel".

A célok elérésének eszköze:
A pártok feletti TÖMEGMOZGALOM, amelynek feladata a közvélemény tájékoztatása, az európai népek meggyőzése.

A mozgalom jelképe:

Forrás: Páneurópa Mozgalom - Wiki




A zászló az emberiséget és az emberi értelmet szimbolizálja.



Mottó: 
Szükségben egyetértés, kétségben szabadság, mindenekelőtt tevékeny szeretet.
"In necessarius unitus - in dubiis libertas - in omnibus caritas." - Szent Agustinus

A Páneurópa mozgalom díszelnöke:
Aristid Briand - francia külügyminiszter
Képviselői többek között:
Auer Pál, Thomas Mann, Paul Valéry, Léon Blum, Rainer Maria Rilke, Sigmund Freud, Albert Einstein, Ortega y Gasset, Richard Strauss

1926. Első nemzetközi Páneurópa-kongresszus (Bécs):

• 24 ország, több mint 2000 küldött
• gazdasági, politikai, kulturális együttmúködés 

1930. Második Páneurópa-kongresszus (Berlin):

• Briand memorandum

1932. Harmadik Páneurópa-kongresszus (Basel):

• a mélyülő gazdasági és politikai válság megvitatása

1935. Negyedik Páneurópa-kongresszus (Bécs):

• vélemény a nemzetszocializmussal szemben

Németország a Páneurópa-mozgalmat betiltotta, ugyanakkor új szövetséges tűnt fel Winston Churchill személyében.

1943. Ötödik Páneurópa-kongresszus (New York):

• Churchill az egységes Európa mellett érvel

Kalergi szerepe:

• előmozdította az európai egységről való gondolkodást és gyakorlati lépéseket is foganatosított 
• föderális elvek (szövetségi, alapokon nyugvó, szövetséget alkotó) mentén Európa egyesítésének és hatékony működésének tervezete
• soknemzetiségű föderáció demokratikus elvek szerinti működésének terve