1949. jan.
A Marshall-terv ellensúlyaként a Szovjetunió megalakította a
közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésének szervezetét, a
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST). Alapító tagjai: Szovjetunió,
Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia. Később
csatlakozott NDK, Mongólia, Kuba, Vietnám.
· CÉLJA:
o Szocialista nemzetközi munkamegosztás megvalósítása
o Szocializmusnak, kommunizmusnak felépítése
o Tartós világbéke biztosítása és a tagországok közötti egység
erősödése
o Sokoldalú gazdasági együttműködés => életszínvonal
növekedés
· Valójában a Szovjetunió arra használta a KGST-t, hogy
egyoldalú előnyökhöz jusson a társult államok terhére
· Kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös
segítségnyújtási egyezmények, kulturális megállapodások
· Felállították a szabványügyi hivatalt, szállítási irodát,
fémipari együttműködést koordináló szervezetet
· 4500 km hosszú BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK (Szovjetunió,
Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Magyarország)
· hosszú távú szerződések, amelyek leginkább a szovjet
érdekeknek kedveztek, a szovjetfüggés megerősítését szolgálták
· központi irányítás: KGST titkársága: Moszkva
· KGST Tanácsa: tagállamok kormányainak küldöttei évente egyszer üléseztek
· Végrehajtó
Bizottság: tagjai a tagországok
miniszterelnök helyettesei – tervgazdaság irányvonalainak összehangolása a
feladatuk
· Több együttműködési bizottságot hoztak létre, melyek
elsősorban az ipari termelés, a gazdasági-műszaki együttműködést koordinálták,
irányították
· Hiányzott a népképviseleti és a bírósági elem az
intézményrendszerekből
· 1991-ben szűnt meg, eredményei alul maradtak az EFTA, az EGK
együttműködéseihez vagy Japánhoz, Egyesült Államokhoz képest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése