Az európai integráció második szakasza (1973-1985); Az europesszimizmus időszaka I. Görögország csatlakozása

Arab-izraeli háború és az olajválság:

1973. arab-izraeli háború:

• Moszkva kilátásba helyezte, hogy az egyiptomi hadsereget fogja segíteni => USA légihidat létesített Izrael megsegítésére
• Az EK tagállamai közül egyedül Hollandia biztosította reptereinek használatát az amerikai hadműveletek utánpótlásához => az arab országok Hollandiának nem szállítottak olajat, valamint korlátozásokat vezettek be a közösség több tagállamával és az USA-val szemben
• Az események következtében drasztikusan megemelkedett az olaj hordónkénti ára, amely világméretű energiakrízist idézett elő => az ipari termelés visszaesett, a nemzetközi kereskedés darabjaira hullott
• Végül, az 1978-ban Camp Davidben hozott megállapodások alapján, amerikai közvetítéssel,
  1979-ben írták alá az egyiptomi-izraeli különbékét

Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) vezetője - Konrad Adenauer:  
Új korszakot nyitott politikájával - Ostpolitik - a Kelettel való rendezést szolgálta.

• 1970. december:  német-szovjet szerződés 
• => megnyitotta a diplomáciai kapcsolatok és a békés egymás mellett élés lehetőségét
• deklarálta a fennálló helyzetet, és Németország tartós megosztottságát
• 1971. december: a két Németország közötti szerződés:
• szabadabbá vált a nem hadászati termékek szállítása a két Németország között
• szabadabbá vált a személyek áramlása a két Németország között
• a határ közelében élők hatmillió polgár lehetőséget kaptak, hogy rokonaikat meglátogassák 

DÉLI BŐVÍTÉS: KILENCEKBŐL TIZENKETTEK:Görögország csatlakozása:

• 1959-ben elsőként jelezte csatlakozási szándékát a Közösséghez
• 1962-ben lépett hatályba a társulási szerződés
• vámunió Görögország és a Közösségek között
• 12 év után (1974) épül ki a személyek, szolgáltatások, tőke szabad áramlásának lehetősége
  
• a görög csatlakozással a Közösség karaktere is átalakult, az eddigi főként protestáns és katolikus jelleg feldúsult ortodox elemekkel
• Görögország ekkoriban mind gazdaságilag, mind földtrajzilag elkülönül a Közösség korábbi országaitól
• mezőgazdasági bázisú gazdasági teljesítménye kisebb mértékű 
• török-görög ciprusi ellentét politikai problémákat is tartogatott
• GDP teljesítménye alacsonyabb, munkanélküliségi rátája magasabb volt, mint a tagállamok átlagáé
• A Közösség a különbségek enyhítésére 7-8 éves átmeneti időt javasolt, Görögország bevételeket remélhetett a közös agrárpolitika pénzeszközeiből és a strukturális alapokból 

A Közösség fenntartásai:
Attól tartott a kilenc tagállam ,hogy az alacsony életkörülmények és a magas munkanélküliség miatt olcsóbb görög munkaerő árasztja el a nemzeti munkaerőpiacokat.
A Közösség haszna Görögország csatlakozásával:
Görögország hatalmas kereskedelmi flottájának közösségiesítésével az európai válhatott a világ legnagyobb kereskedelmi flottájává.

A Közösség, Görögország csatlakozásának a kedvező elbírálásával, pozitív példa nyújtásával kívánt szolgálni a Balkán többi államának.

1981-ben vált teljes jogú tagjává az Európai Közösségeknek és rendkívül kedvező feltételekkel csatlakozott.
Bizonyos szabályok átvételére és termékek forgalmazására átmeneti időszakot vezettek be, ezzel elősegítették Görögország gazdasági fellendülését. Az átmeneti intézkedések 1988. január 1-jével szűntek meg.

Az európai integráció első szakasza (1958-1973) II. Franciaország integrációs tervei

Franciaország Integrációs tervei:

·       Franciaországot 1946 óta folyamatos belpolitikai válság sújtotta

·       Jelentős kiadásokat emésztett fel az algériai konfliktus, valamint az indokinai háború

o      A francia tábornokok fellázadtak  => Pflimlin kormánya lemondott => De Gaulle lett az új kormányfő

·      Charles De Gaulle:

o    Menesztette a francia tábornokokat és tárgyalássorozatot kezdeményezett => garantálják Algéria függetlenségét

o      1958-tol V. Köztársaság:

§       Félelnöki rendszer bevezetése – hatalom megszilárdítása

o      „nagyság” és „dicsőség” szelleme – Franciaország világpolitikai szereplő

o      Gaullizmus:

§       Európai Európát képzelt el amerikai és szovjet érdektörekvések nélkül

§       Németországgal együtt szeretett volna az integrációs folyamatok motorjává válni

§       Úgy gondolta, hogy Európára jelentős befolyással bír az USA, amelyet tovább tud növelni a NATO felhasználásával => Franciaország kilep a NATO-ból => NATO a főhadiszállását Párizsból Brüsszelbe teszi át

o      Európa jövőkép:

§       Nemzetállamok szuverenitásának megőrzése mellett kívánta az együttműködést megerősíteni

·       1961. Párizs: Bizottság felállítás => Fouchet-terv – Christian Fouchet

o      Európai politikai unió terve az emberek egyenlő jogain és kötelezettségein nyugszik

o      Az Unió célja: - közös külpolitika létrehozása

§       Tudományos és kutatási területeken való együttműködés

§       Az emberi jogok és demokrácia védelme

§       A nem tagállamokkal való együttműködés fokozása a béke érdekében

§       Intézményei: Tanács, EP, Európai Politikai Bizottság

·       Tanács: négyhavonta tart ülést

o      Tagjai: a tagállamok állam- illetve kormányfői v. Külügyminiszterei

o      Döntéseit egyhangúlag hozza

·       Európai Politikai Bizottság

o      Székhelye: Párizs

o      Tanács munkájának segítése

o      Tagjai a tagállamok külügyminiszterei

·       1962: Fouchet második terve:

o      Miniszterek Bizottsága: külügy, védelem, oktatás, kereskedelem területén

·       BeNeLux államok föderálisabb megoldást javasoltak, és aggódtak a francia dominancia miatt

·       1962: a tagállamok a bizottság befejezéséről döntöttek

·       Franciaország szándéka Tagállamok szándéka

o      Kormányköziség erősítése

o      NATO kapcsolatok lazítása

o      Nagy-Britannia nem támogatása

·     A Fouchet terv megbukott

·     Állam és kormányfők 7 évig nem tartottak találkozót, következménye, hogy a francia-nemet kapcsolatok megerősödtek, szorosabbak lettek

·     1963 január Párizs: Charles De Gaulle és Konrad Adenauer aláírta a francia – nyugat-német együttműködési szerződést, amely a francia és német nép közötti kibékülés történelmi jelentőségű dokumentuma

o      írásos megerősítése annak a felismerésnek, hogy a két ország gazdasági és kulturális fejlődése szorosan összeforr

o      rendszeres találkozókban egyeztek meg

·     Franciaország a Fouchet-tervben összegzett Európa-elképzelést rá akarta eröltetni a tagállamokra, azonban azok ellenálltak, így Franciaország feszültségeket gerjesztett