Az európai integráció második szakasza (1973-1985); Az europesszimizmus időszaka I. Görögország csatlakozása

Arab-izraeli háború és az olajválság:

1973. arab-izraeli háború:

• Moszkva kilátásba helyezte, hogy az egyiptomi hadsereget fogja segíteni => USA légihidat létesített Izrael megsegítésére
• Az EK tagállamai közül egyedül Hollandia biztosította reptereinek használatát az amerikai hadműveletek utánpótlásához => az arab országok Hollandiának nem szállítottak olajat, valamint korlátozásokat vezettek be a közösség több tagállamával és az USA-val szemben
• Az események következtében drasztikusan megemelkedett az olaj hordónkénti ára, amely világméretű energiakrízist idézett elő => az ipari termelés visszaesett, a nemzetközi kereskedés darabjaira hullott
• Végül, az 1978-ban Camp Davidben hozott megállapodások alapján, amerikai közvetítéssel,
  1979-ben írták alá az egyiptomi-izraeli különbékét

Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) vezetője - Konrad Adenauer:  
Új korszakot nyitott politikájával - Ostpolitik - a Kelettel való rendezést szolgálta.

• 1970. december:  német-szovjet szerződés 
• => megnyitotta a diplomáciai kapcsolatok és a békés egymás mellett élés lehetőségét
• deklarálta a fennálló helyzetet, és Németország tartós megosztottságát
• 1971. december: a két Németország közötti szerződés:
• szabadabbá vált a nem hadászati termékek szállítása a két Németország között
• szabadabbá vált a személyek áramlása a két Németország között
• a határ közelében élők hatmillió polgár lehetőséget kaptak, hogy rokonaikat meglátogassák 

DÉLI BŐVÍTÉS: KILENCEKBŐL TIZENKETTEK:Görögország csatlakozása:

• 1959-ben elsőként jelezte csatlakozási szándékát a Közösséghez
• 1962-ben lépett hatályba a társulási szerződés
• vámunió Görögország és a Közösségek között
• 12 év után (1974) épül ki a személyek, szolgáltatások, tőke szabad áramlásának lehetősége
  
• a görög csatlakozással a Közösség karaktere is átalakult, az eddigi főként protestáns és katolikus jelleg feldúsult ortodox elemekkel
• Görögország ekkoriban mind gazdaságilag, mind földtrajzilag elkülönül a Közösség korábbi országaitól
• mezőgazdasági bázisú gazdasági teljesítménye kisebb mértékű 
• török-görög ciprusi ellentét politikai problémákat is tartogatott
• GDP teljesítménye alacsonyabb, munkanélküliségi rátája magasabb volt, mint a tagállamok átlagáé
• A Közösség a különbségek enyhítésére 7-8 éves átmeneti időt javasolt, Görögország bevételeket remélhetett a közös agrárpolitika pénzeszközeiből és a strukturális alapokból 

A Közösség fenntartásai:
Attól tartott a kilenc tagállam ,hogy az alacsony életkörülmények és a magas munkanélküliség miatt olcsóbb görög munkaerő árasztja el a nemzeti munkaerőpiacokat.
A Közösség haszna Görögország csatlakozásával:
Görögország hatalmas kereskedelmi flottájának közösségiesítésével az európai válhatott a világ legnagyobb kereskedelmi flottájává.

A Közösség, Görögország csatlakozásának a kedvező elbírálásával, pozitív példa nyújtásával kívánt szolgálni a Balkán többi államának.

1981-ben vált teljes jogú tagjává az Európai Közösségeknek és rendkívül kedvező feltételekkel csatlakozott.
Bizonyos szabályok átvételére és termékek forgalmazására átmeneti időszakot vezettek be, ezzel elősegítették Görögország gazdasági fellendülését. Az átmeneti intézkedések 1988. január 1-jével szűntek meg.