- Nagy-Britanniát nem tekinti a megalakuló Európai Egyesült Államok részének
- Nagy-Britanniát ekkor még erősebb és meghatározóbb érdekkapcsolatok fűzték az Amerikai Egyesült Államokhoz, valamint a Nemzetközösséghez
Ugyanakkor szorgalmazta egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását (az EGK mellett), amelynek megvalósításához 1958-ban kezdett hozzá a semleges és az északi országokkal.
1959. november: Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association - EFTA) megalakítása
- alapító országok:
- Nagy Britannia (1960)
- Ausztria (1960)
- Dánia (1960)
- Norvégia (1960)
- Portugália (1960)
- Svédország (1960)
- Svájc (1960)
- későbbi csatlakozó országok:
- Izland (1970)
- Finnország (1986)
- Lichtenstein (1991)
- az egymás közötti vámokat eltörölték, de ennél szélesebb körű integrációs folyamatokat nem kezdeményeztek
- kizárólag a kereskedelmi tevékenység harmonizálására törekedtek
- nem kívántak közös politikai célokat megvalósítani
- Legfelsőbb szerve a tagországok tanácsa, egyhangú döntéshozatallal
- csatlakozni kívánó ország európai legyen
- a tagállamok mindegyikének jóvá kell hagynia az adott ország csatlakozását
1963-ban De Gaulle megvétózta Nagy-Britannia csatlakozását, arra hivatkozva, hogy az ország nem elég felkészült. Valójában attól tartott Franciaország, hogy Nagy-Britannia csatlakozásával nőni fog az amerikai befolyás, és az új csatlakozó nem adja fel nemzetközösségi kedvezményeit, továbbá mezőgazdaságának előnyös feltételeket tud kiharcolni. Az elutasítással a többi kérelmező ország is visszalépett.
1967-ben Nagy-Britannia, Harold Wilson miniszterelnöksége idején ismét benyújtotta csatlakozási kérelmét, amire De Gaulle-nak ugyanaz volt a válasza.
1969-ben De Gaulle lemondott elnöki posztjáról, Nagy-Britannia ismét beadta csatlakozási kérelmét.
A hágai csúcson (1969) vitatták meg a tagállamok a bővítés kérdését. Pompidou (francia elnök) nem vétózta meg a csatlakozást, maradtak fenntartásai. Franciaország feltétele, hogy elfogadják a közös agrárpolitika finanszírozásának reformjait.
1971-ben (Edward Heath miniszterelnök) kiadták a "Brit Fehér Könyv az Európai Közösségbe való belépéséről":
- hangsúlyozza, hogy földrajzi, katonai, politikai, gazdasági és szociális adottságaik megegyeznek a hat tagállaméval, ezért érdemes az együttműködést kialakítani és erősíteni
1972. szept.-i norvégiai népszavazás megerendezésével, 77%-os részvétel mellett, a szavazók 53.5%-a elutasította a csatlakozást.
1973. jan.1-jével lépett életbe a szerződés és Nagy-Britannia, Írország és Dánia a Közösség tagjává vált.
1973. a Közösségek világkereskedelmi súlya megnőtt, míg az EFTA szerepe ezzel arányosan csökkent.
Az integráció első szakasza (1958-1973) bebizonyította, hogy a Közösség képes kompromisszumok megkötésével, a nemzeti kormányok tárgyalásaival feloldani a válsághelyzetet és békés úton megoldásokat keresni a felmerülő érdekkülönbségekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése