Az Egységes Európai Okmány

1985: Jacques Delors került a Bizottság élére és lezárta az europesszimizmus időszakát

A FEHÉR KÖNYV a belső piacról:

1984. Dooge-bizottság (James Dooge ír külügyminiszter vezetésével) megalakulása

• Célja: az európai integráció további menetének és a Közösség további célkitűzéseinek megvitatás
• Jelentés:
1. az Európai Közösség alakuljon Európai Unióvá
2. valósuljon meg az egységes belső piac 
3. az európai külső identitás meghatározása
4. egységes európai jogi térség kialakítása
5. az Európai Monetáris Rendszer erősítése
6. közös politikák: környezetvédelem, kultúra, szociális ügyek, biztonság- és védelempolitika fejlesztése
7. a konszenzusos döntéshozatal kiterjesztése több területre a Miniszterek Tanácsán belül
8. az Európai Bizottság tagjainak létszámának korlátozása (egy bizottsági tag = egy tagállam) + az elnök választásában az Európai Parlamentnek is jusson szerep
9. további kormánykonferencia összehívására történő javaslat
• Eredmény: 
• a kezdeményezés nem ért célt
• de megállapodás született, hogy az alapszerződéseket felülvizsgálják
• 1985-ben megállapodtak, hogy kormányközi konferenciát hívnak össze

1985. Milánó: Lord Cockfield - az Európai Bizottság alelnöke - elkészítette a Fehér könyvet a közös piacról.

• A nem teljesen szabad és egységes piac korlátokat támaszt, amelyek a nyereséges működést hátráltatják. Ezeknek az akadályoknak a megszűntetésével lesz ténylegesen szabad a kereskedelem, és válik a közös piac egységesen működő belső piaccá.
• Megjegyzés: 
• FEHÉR KÖNYV - jogalkotást megelőző stratégiai javaslatokat tartalmazó dokumentumok
• ZÖLD KÖNYV - a jogalkotási folyamat korábbi stádiumára utal. Ez előzi meg a Fehér Könyvet.

A Római Szerződésben rögzített vámunió sikeresen megvalósult, azonban nem ez volt a végcél.
Európa válaszúthoz érkezett. Vagy határozottan halad előre, vagy marad a középszerűség szintjén.
A kérdés az volt, hogy a gazdasági integráció megvalósul-e, vagy Európa egy egyszerű szabadkereskedelmi övezetté válik.


A FEHÉR KÖNYV három részből áll:

1. Fizikai akadályok elhárításának teendői

•  határellenőrzések: vám-, útlevél-, személyi-, poggyászellenőrzés

2. Technikai akadályok elhárításának teendői

• különböző szabványok, termékekre vonatkozó előírások
• szolgáltatási szféra liberalizálása szükséges
• valamennyi tagállam nyitott a többi tagállam előtt, ott áruval és szolgáltatással jelenhet meg
• az elektromos, az építőipari, az információs technológiák és telekommunikáció szektorban európai szinten szükséges egyesíteni az előírásokat és szabványokat
• Fő cél: a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának elősegítése

3. Pénzügyi (Fiskális) akadályok elhárításának teendői

•  akadályok: különböző mértékben és formában megállapított adóterhek
• az akadályok elhárítása és felszámolása elsősorban az áruk és szolgáltatásának szabad áramlásának kedvez

1985. Milánó: Európai Tanács ülésén döntés született a kormányközi konferencia létrehozásáról
Három téma:

1. 1992-ig létrehozandó belső piac
2. közösségi intézmények működésének hatékonyabbá tétele
3. közös kül- és biztonságpolitika

1986. az Egységes Európai Okmány aláírása

Az Egységes Európai Okmány főbb elemei:
1987. július 1-jével lépett hatályba.

• A dokumentum módosította először az alapszerződéseket.
• Tartalmazza az egységes belső piac kialakításának tervét.   
• A belső különbségek feloldását tűzi ki célul, a belső határnélküliséget hangsúlyozza, azaz az áru, a személyek, a szolgáltatások és a tőke akadály nélkül áramolhat. 
• az Európai Tanács évente legalább kétszer ülésezik
• bevezetik az együttműködési eljárást - a Parlament befolyása növekszik
•  a Tanács érdekévé vált, hogy döntései előtt a Parlament javaslatait is figyelembe vegye
•  hozzájárulási eljárás bevezetése
• a Parlament beleegyezése nélkül nem születhetnek meg bizonyos döntések - vétójogot biztosít a Parlamentnek
• pl. új tagok felvétele és egyéb nemzetközi kérdések
• konkrét menetrendet rögzít: 
•  A tagállamok rögzítik, hogy határozott politikai szándékkal rendelkeznek arról, hogy 1993. január 1-je előtt meghozzák azokat a határozatokat, amelyek a belső piac megvalósításához szükségesek.
• rögzíti az Elsőfokú Bíróság létrehozásának előzményeit
• a Tanács egyhangú határozattal létrehozhat a Bíróság mellett egy bíróságot, amely eljárhat egyes természetes vagy jogi személyek által indított keresetekben első fokon