A Marshall-terv és következményei

·       A II. világháború után a nyugati államok gazdasága óriási nehézségekkel küzdött, égető szükség volt az azonnali beavatkozásra és segítségre 
·       1947. Truman /amerikai elnök/ márciusi beszéde – Truman-doktrína 
       o      az Amerikai Egyesült Államok új Európa-politikája

§       Görögország és Törökország helyzetének elemzése – görög kommunista puccsveszély

§       Szabad népek támogatása gazdasági és pénzügyi segély formájában, annak érdekében, hogy maguk alakíthassák sorsukat és megőrizzék függetlenségüket

§       A szegénység és polgárháború a totalitárius rendszerek alapja és a Truman-doktrína azzal számolt, hogy a kommunista államok jelentősen befolyásolják majd a világban zajló folyamatokat => a békét veszélyeztetik

§       Az amerikaiaknak hozzá kell járulniuk a gazdasági rendszerek és a politikai intézmények stabilitásához, mint egyetlen olyan hatalom, amely képes erre

§       Két életmódot különböztet meg => két hatalmi rendszer szembenállása:

Ø               Amerikai szabad lét

Ø               Kikényszerített totalitárius rendszer

·       Marshall-terv: 
       o      A Truman-doktrína gazdasági megvalósításának tekinthető 
       o      Az Európának nyújtott gazdasági segély koncepciója 
       o      George C. Marshall  
       o      1947. június 5. Marshall amerikai külügyminiszter – Harvard Egyetemen tartott beszéde  
       o      a nemzeti, gazdasági, társadalmi és politikai stabilitás, valamint a béke érdekében született      meg a segélyezés terve, melynek célja a gazdasági viszonyok működésének helyreállítása 
       o      CÉLJA:

• A szegénység, a nyomor, az éhínség elleni segítség nyújtása és nem kíván beleszólni agy ország politikai viszonyainak alakulásába, valamint a segélyek felhasználásáról sem kíván döntést hozni 
•   Az európai államok közötti együttműködés fokozódjon
• Amerikai Egyesült Államok stratégiai érdekei:
• Európa gazdasági felzárkóztatása => fizetőképes piac megteremtése
• Szovjet kommunizmus térnyerésének megakadályozása jobb életminőség elősegítése

       o      ELVÁRJA:

• Az európai államok közösen dolgozzák ki a helyreállítás programját  
• Támogatást nyújtott országonként kiemelt projektek megvalósítására, a támogatás mértéke országonként különbözött 
• A segélyprogramot az amerikaiak valamennyi európai országnak szánták, és a Szovjetuniónak is felajánlották, azonban ők ezt elutasították 

·       A Marshall terv elvárásaira az európai államok létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét ( Organization for EuropeanEconomic Cooperation – OEEC ) 

o      Érintett államok: Ausztria, BeNeLux, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Izland, Olaszország, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság

o      Az államok együttműködését és koordinációt hivatott intézményesíteni

o      Miniszterek Tanácsába minden tagállam 1-1 képviselőt delegált

§       Akkor lett döntés, ha valamennyi tagállam elfogadta

o      Első elnöke: Paul-Henri Spaak

§       Segélyek elosztása, európai egység megvalósítása

·       Észak-atlanti Szerződés Szervezete ( NATO – North atlantic Treaty Organization )

o      1949. április

o      12 ország ( BeNeLux, Dánia, Franciaország, Izland, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Amerikai Egyesült Államok )

o      CÉLJAI:

§       Szabadság biztosítása

§       Stabilitás megteremtése 

§       Jólét előmozdítása

§       Együttes védelem, béke, biztonság

§       Az USA tartós európai jelenlétét demonstrálta a Szovjetunió számára

Az európai integráció kezdetei II., Németországi-tervek

A II. világháborút követően számos terv született Németország súlyos gazdasági nehézségeinek leküzdésére.

1.     Morgenthau-terv ( 1944 ) – amerikai

·       Henry Morgenthau – pénzügyminiszter, Roosevelt bizalmasa

·       Legradikálisabb: ipari Németország helyett agrárállammá változtatná

·       Németország totális demilitarizálás, német hadsereg és lakosság teljes lefegyverezése, a teljes német hadiipar felszámolását, minden katonai iparággal együtt

·       20 évig az ENSZ végzi a külkereskedelem ellenőrzését + tőkebehozatal korlátozása

·       Németország nagybirtokrendszerének megszűntetése, és felaprózva újraosztani a parasztság között

·       Végül csak az a pontja valósult meg, hogy az amerikai hadsereget kivonták Németországból

2.     Szovjetunió szempontjai

·       Sikerült rögzíteni a német jóvátétel módját, nem úgy Nagy-Britanniának

·       Behajtotta a jóvátételt a német nemzeti vagyonból, termelésből és áruszállításból, valamint a német munkaerőt is felhasználta

·       A megszállási övezetben (NDK) jelentős lépéseket tettek a „szovjet politikai modell” átültetésére és a kommunista mozgalmakat támogatták

·       Azonban a Ruhr-vidék gazdaságára nem tudtak befolyást gyakorolni, így a többi szövetséges elkülönülhetett a szovjet szándékoktól Németország jövőjével kapcsolatban

3.     Franciaország érdekei és elképzelései

·       Elképzelései szerint az USA kivonul Európából, Nagy-Britannia és Szovjetunió között ők lesznek a közvetítői kapocs

o      Erre a közvetítői szerepre azonban nem tartottak igényt

·       Meghatározó a folytonos francia-német konfliktus helyzet és versengés

·       A II. világháború után Franciaország igényei:

o      Saar-vidék leválasztása és a vámunió formájában francia gazdasághoz való csatolása

o      Rajna nyugati partjának francia katonai megszállása és kontrolálása

o      Ruhr-vidék katonai kontrolálása és az ipari termelés nemzetközi ellenőrzése

·       Francia motiváció:

o      Minden lehetséges eszközzel megakadályozni Németországot abban, hogy kirobbantson egy III. világháborút

o      Valamint az amerikai csapatkivonások után kellő katonai és gazdasági erőt kell felmutatni, hogy Németországot az ellenőrzésük alatt tarthassák, így egy szoros francia-brit-szovjet szövetség megteremtésére tett javaslatot

·       A potsdami konferencia után egyre inkább egy politikailag és gazdaságilag egységes Németország megteremtésében látták a katonai megszállás pénzügyi terheit, valamint a német gazdaság talpra állítását

Az európai integráció kezdetei, ellenállási mozgalmak, „Harmadik Erő” koncepció

A II. világháború után:

• Egységgondolatok elterjedése
• Béke fokozott szem előtt tartása
• Fasizmussal szemben kibontakozó mozgalmak
• Európa nyugati felén a németkérdés vált konfliktusforrássá, ugyanakkor a hatalom összeomlásának köszönhetően hatalmi űr keletkezett

 Ellenállási mozgalmak és a „Harmadik Erő koncepció:

• Ellenállási mozgalmak a nacionalista, a fasiszta, a nemzetszocialista pártokkal és nézetekkel szemben jöttek létre
• Valamint a faji megkülönböztetés és a szabadság korlátozása ellen
• Először Olaszországban fogalmazták meg a főderáció / egyezményt, megállapodást, társulást jelent, aminek keretében községek, községcsoportok, illetve államok kölcsönösen és az egyenlőség alapján elkötelezik magukat egymásnak egy vagy több meghatározott cél érdekében, s annak végrehajtása kizárólagosan a szövetség képviselőire hárul/ szükségességét, majd Németországban a náci hatalom térnyerése is szükségessé tette az európai összefogás sürgetését
• Franciaországban Briand és Léon Blum érveltek a föderális Európai Egyesült Államok mellett
• 1941. Altiero Spinelli (1907-1986) – Európai Egyesült Államok terve
• ventotenei börtönszigeten – Mussolini foglyaként dolgozta ki a koncepcióját
• elítélte a rasszizmust és antifasiszta nézeteket vallott
• Ventotenei Kiáltvány:
• Az Európai Egyesült Államok nem amerikai mintára kell, hogy létrejöjjön, hiszen Európában számos nemzeti, identitásbeli, történeti különbség van, éppen ezért az egyetlen megvalósítható forma a főderáció
• Magyarázatot ad arra, hogy a totalitárius rendszer miért válhatott életképessé – háborús helyzetben a túlélést kínálta és jelentette
• Bemutatja a demokrácia gyengeségeit
• Működés során megfelelő, de forradalmak idején az intézmények megteremtése a fő feladat (ekkoriban az európai kultúra válságban volt)
• Ezért van szükség új megoldásra, amelyet a független államok föderatív egysége jelentené
• Nézetei szerint:
• Európa írott alkotmánnyal rendelkezne
• Nemzetek felett álló felelős kormánnyal rendelkezne
• Közös hadserege lenne
• Közös bíróság lenne
• Thomas Mann (1875-1955)
• Az európai föderáció híve
• Demokratikus elven megvalósuló egység megteremtése
• 1943. New York-i rádióbeszéd 
• Paul-Henri Spaak (1899-1972) – belga politikus
• Európa egyesítésének alapkritériumai, mellyel minden jövőbeni tagnak rendelkeznie kell:
• Demokratikus állam
• Kellő haderővel bír egy közös hadseregben való részvételhez
• Más szerződő államokkal szemben nem támaszthat területi igényeket
• Szociális törvények bizonyos minimumának elfogadása
• Le kell mondania a többi tagállam beleegyezése nélküli valutamanipulációról
• Összefoglalva:
• A föderális Európa megteremtése jelent garanciát arra, hogy:
• Német részvétellel biztosítja a többi tagállam részére, hogy a területi viták békésen kerülnek rendezésre
• Demokratikus intézmények működhessenek
• Gazdasági újjáépítés sikerességét

„Harmadik Erő” koncepció:

• Az ellenállási mozgalmak voltak a gyökerei
• Walter Dirks
• 1946. egyesült Európa elképzelése
• két nagyhatalom: Szovjetunió és USA
• ha Európa fel akar zárkózni, az erőforrásait össze kell fognia, közös fellépésre van szükség
• az európai béke és gyarapodás feltételei:
• stabilitás – gazdasági, politikai, társadalmi értelemben
• az összefogás következtében kellő gazdasági erővel bír, hogy megőrizze függetlenségét